Mi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit?

G7 Beszélgetések

Trianon után a határon túlra került magyar gazdasági elit sokkal inkább megőrizte a befolyását, mint arra emlékezni szoktunk, az országcsonkítás a személyi egzisztenciájában nem feltétlenül károsította a magyar polgárságot, vannak, akik még jól is jártak a határváltozásokkal – mondja a G7 Podcast heti adásában Rigó Máté történész.

A bostoni Brandeis Egyetem oktatójának közelmúltban jelent meg Háború, profit, Trianon. Hogyan vészelte át a polgárság az első világháborút? című könyve. Ebben az I. világháború utáni impériumváltások társadalmi hatásait nem a Magyarországon ismerősen otthonos traumaalapú megközelítésből vizsgálja: a trianoni területveszteségeket Elzász-Lotaringia sorsával veti össze, és némileg meglepő módon arra a korabeli jut, hogy Kelet-Közép-Európában – legalábbis ekkor – kevésbé volt súlyos az etnikai alapú leszámolás, mint Nyugaton. Sőt, hogy még provokatívabbak legyünk: a korabeli erdélyi magyar elit egy része nem is járt olyan nagyon rosszul a Romániához kerüléssel.

Hogy lehetséges ez, mit kellene újragondolnunk a nagy történelmi törésekkel kapcsolatban, és mi volt a gazdasági-politikai háttere a Trianon előtti és utáni közép-európai rendnek? Erről beszélgetünk a G7 Podcastban, miközben a térség geopolitikai viszonyai kedvéért visszamegyünk kicsit a kiegyezés újraértelmezéséig, megkérdőjelezzük a “boldog békeidők” néhány népszerű mítoszát, és szóba kerül a magyar klasszikus polgárosodás és kapitalizmus aranykorának egy-két ismerős visszássága is.

https://g7.hu/uploads/2023/04/04_22_rigo_mate.mp3

A műsort a fenti lejátszás gombra kattintva is meg lehet hallgatni, de jobb feliratkozni ránk valamelyik okostelefonos podcast-appban, és a Spotify-on is be lehet követni minket.

A közép-európai rend a kezdetektől német rend, ami Bismarck dolgozószobájában jön létre, és a magyar elitek a felemelkedésüket nagyon jelentős részben Németországnak köszönhették. Valamint a korabeli, protekcionalista-nacionalista gazdaságpolitikát folytató magyar államnak, melynek emlőin lehetősége volt megnőni: nálunk a nemzeti tőkésosztályt már akkor is állami eszközök és az uram-bátyám rendszer hízlalta fel – hangsúlyozza Rigó Máté.

Az államtól való függés az I. világháborús eszkaláció idején biztosan nem segített, mégha a háborúba való belépést valószínűleg akkor sem lehetett volna megúszni, ha van egy erősebb önálló polgárság.

Probléma, hogy nincs egy önállóan gondolkodó, államtól független gazdasági elit 1914-ben, aki bármilyen módon befolyást tudna gyakorolni a politikai elitre. Nincsenek önállóan gondolkodó, nagyszabású üzletemberek.

– mondta a történész a beszélgetésen.

Bár nem akartunk lépten-nyomon aktualizálni, vannak egyértelmű történelmi párhuzamok, amiket nem érdemes megkerülni sem:

• Hogy veszítette el már bő száz éve is a közpénz közpénz jellegét a bőkezű ipartámogatásokban?
• Hogy épült a magyar modell a szociális és munkásjogok hiányára, az olcsó munkaerőre és arra, hogy nem nagyon kellett sztrájktól tartani?
• Hogy működött a szankciós politikák korai verziója, a központi hatalmak ellen 1914-ben kezdett brit blokád, és hogy jött ki ebből például a magyar gazdaság?

Miközben a trianoni területelcsatolások után százezernyi magyar menekült érkezett a megcsonkított országba, és családok millióinak okozott évtizedek alatt sem feldolgozható traumát a veszteség és a szétszakítottság, látni kell, hogy egyáltalán nem mindenkinek rendült meg a státusza. Rigó Máté elsősorban az erdélyi magyar elitek sorsát vizsgálva értelmezi újra a törés és folytonosság kérdését, rámutatva, hogy a magyar és román polgárság sokszor egymásra utalva, egymással szorosan együttműködve élt tovább Nagy-Romániában, és a magyar kisebbségbe tartozókat sem lehetetlenítették el úgy, mint például az Elzászból kitelepített németeket.

Kelet és Nyugat, viszonya, Közép-Európa sorsa és a kis magyar kapitalizmustörténet újragondolva: Háború, profit, Trianon Rigó Mátéval.

Kövesd a G7 podcastot bármelyik podcast-appon, és iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkOlcsóbbá és kiszámíthatóbbá tehetik az atomenergiát a moduláris erőművekLengyelország és Románia már a legújabb moduláris technológia hasznosításán dolgozik, amivel akár a paksi fejlesztéseket is előzhetik.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkCsak kapkodni fogjuk a fejünket, hogy mi történik - a ChatGPT gazdasági jelentőségét szinte még felbecsülni sem tudjukTechnológiai forradalom zajlik, de a lehető legjobbkor. Kállai Gábor és Pintér Róbert a G7 Podcast vendégei.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA közlekedési szakma kudarca a vármegyebérlet bevezetéseVeszélybe kerül a közösségi közlekedés működése az árazás átalakítása, az elmaradó fejlesztések és a karbantartás szinte teljes hiánya miatt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNéhány innovátor mozgatja a tudásmegosztás nemzetközi hálózatátOsztrák polgármester már felfigyelt a magyar hálózatkutatók eredményeire, de magyar vállalatok is keresték már meg őket. A gazdasági és társadalmi folyamatok térbeli leírásával olyan új összefüggéseket tudnak ugyanis megmutatni, amit hagyományos módszerekkel nehezebben lehetne észrevenni.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarország az akkumulátorgyártásban is az olcsó munkaerőre és erőforrásokra építHogy futott fel itthon az akkugyártás? Milyen hatása van ennek az ország világgazdasági pozíciójára és a munkaerőpiacára? A G7 Podcast vendége Czirfusz Márton.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMagyarországon csúszhatnak a legtöbben szegénységbe az egész EU-ban a magasabb infláció miattMiért ilyen magas az infláció itthon, és miért ilyen nagy a jövedelmi alapú inflációs egyenlőtlenség? Hogyan hat a drágulás a szegénységre? A G7 Podcast vendége Menyhért Bálint közgazdász volt.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem a kevés pénz, hanem a rossz működés a magyar állam fő gondjaTúl sokat akarja a gazdaságot irányítani, túl keveset akarja az emberi erőforrást fejleszteni a magyar állam - G7 Podcast Bíró-Nagy Andrással és Filippov Gáborral.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMiért nem lett gazdasági apokalipszis az orosz földgázexport letekeréséből?Elkerültük az energiaválság legrosszabb forgatókönyveit, de komoly kihívások előtt állunk még - G7 Podcast Szabó Johnnal és Jandó Zoltánnal.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkA magyarok túlnyomó többsége konkrétan meg tudja mondani, hogy mit tenne a fenntarthatóbb életmódértVan remény arra vonatkozóan, hogy ki tudjunk alakítani egy kisebb környezetterheléssel járó társadalmi működésmódot - mondta Varga Attila a G7 Podcast e heti adásában.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkNem sok jóra számíthatnak az oroszok az iráni szankciós tapasztalatok alapjánDrónokkal és csempészettel igen, mással nem igazán tudja Irán segíteni a szintén erősen szankcionált Oroszországot. A G7 Podcast vendége Dudlák Tamás.

Kapcsolódó cikkKapcsolódó cikkMotoros munkásőrök és síita mártírok: a forrongó Irán belülrőlMilyen forgatókönyvet követnek az iráni tüntetések, és mi a lehetséges kifutásuk? Sajó Tamás, az utazó művészettörténész-blogger a G7 Podcast vendége.

The post Mi az, hogy jól járhatott Trianonnal a magyar gazdasági elit? first appeared on G7 - Gazdasági sztorik érthetően.